Az Egészségbiztosítási törvény szerint társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősülnek a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben, vagy egyes társadalombiztosítási szolgáltatások során ért balesetek.
Ha a munkavállalót a fenti esetek során éri sérülés, azt köteles a munkáltató felé jelenteni, arról üzemi baleseti jegyzőkönyv készül.
A dolgozót baleseti táppénz illeti meg. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelme kilencven százalékával.
A sérült nem jogosult baleseti táppénz igénybevételére, ha a baleset a munkába jövet, vagy menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
MUNKABALESET
Munkabaleset fogalma:
az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó:
- közlekedés,
- anyagvételezés, beszerzés, ügyintézés,
- anyagmozgatás,
- tisztálkodás,
- szervezett üzemi étkeztetés,
- foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és
- a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.
MUNKABALESET ÉS KEZELÉSE
Munkahelyi baleset jelentése:
- A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet azonnal jelenteni a munkát közvetlenül irányító felettesének.
- A balesetet akkor is jelenteni kell, ha az előreláthatóan munkanap kiesést nem okoz.
- A munkabaleset kivizsgálásához munkavédelmi szakember bevonása szükséges
Baleset esetén:
- Az első és legfontosabb feladat – amennyiben szükséges – az elsősegélynyújtás, a sérülés súlyosságától függően szakképzett elsősegélynyújtó, orvos, vagy mentő hívása
- Gondoskodni kell a baleseti helyszín – lehetőség szerint – változatlanul hagyásáról a kivizsgálásig, arról fényképfelvételeket kell készíteni.
- Természetesen a sérült mentése az elsődleges, ennek érdekében a helyszín a szükséges mértékig megváltoztatható
MUNKABALESET KIVIZSGÁLÁSA, DOKUMENTÁLÁSA
Minden sérüléssel járó incidenst jelenteni kell a felettesednek és a munkavédelmi szakembernek azért, hogy ő azt szakszerűen kivizsgálhassa majd preventív akciókat hajthasson rá végre.
A 3 munkanap kieséssel járó munkabaleseteket a munkavédelmi hatóságnak riportálni szükséges munkabaleseti jegyzőkönyv formájában.
Ezt a feladat munkavédelmi szaktevékenységnek minősül – ugyan úgy ahogy a munkabaleset kivizsgálása is – így azt csak felsőfokú munkavédelmi képesítéssel járó szakember végezheti el.
Emelett készül a sérülttel egy meghallgatási jegyzőkönyv ami 4 példányban készül el tanúk előtt. Az elkészült jegyzőkönyvet mind a sérült mind a munkavédelmi szakember és a tanúk aláírásukkal igazolják.
Ebből egy példány a sérültet illeti, egy a cégnél marad (EHS vagy HR), egy a munkavédelmi hatóságnak küldendő, egy pedig az országos EÜ. Pénztárnak a munkabaleseti táppénz elszámolása végett.
A munkabalesettel kapcsolatos dokumentumok megőrzése 5 évig kötelező a magánszemélynek is!
Ezt a hatóságok táppénzzel való visszaélés gyanúja esetén 5 éven belül bármikor ellenőrizhetik, még akkor is ha a dolgozó már nem az érintett cégnél dolgozik.
Ha a jogviszony megszűnik de a dolgozó még ellenőrzést kap, ebben az esetben már a cég semmilyen jellegű támogatást nem tud nyújtani!
